2018.09.06 / 13.00:

A régi 350 ohmos telefon hallgatóval és az eredeti antennámat használva működik! A fülemhez szorítva a hallgatót tekercs nélkül búg, és amint rácsatlakoztattam a tekercset, picit állítva a forgó kondin, halkan, de tisztán felcsendült a Kossuth Rádió szignálja. Nagy élmény volt. És már hallgathattam is a híreket. Pedig már-már kezdtem feladni. Nagy lökést adott ez a további kísérletekhez. Hihetetlen, hogy ez így bármiféle áramforrás nélkül működik. Tudtam, hogy létezik ez a technika, de saját kezűleg megépíteni, és élőben látni, hallani, hogy ez működik, egészen más.

Rá kellett jönnöm, hogy multiméterrel méregetni ezen az áramkörön hiábavaló feladat. A nagy frekvencia miatt ugyanis alig mutat valamit a DC feszültségmérő. Ezért segítségül hívtam a hobbielektronika.hu Crystal radio - Detektoros rádió fórumát, ahol készséggel álltak a segítségemre. Végül sikerült rájönni a megoldásra, mely a piezo hangszóró lecserélése egy régi tárcsás telefonból bontott 350 Ω-os hallgatóra:

Talán halottnak tűnik, de nem az!

Itt rejtőzik, ami nekünk kell.

Íme a 350 Ω-os hangszóró.

Ő az.

Kezdtem az antenna kiépítésével. Ehhez autó generátorból bontott forgórész tekercset használtam, melyet kb. 10 méter hosszan vízszintesen kifeszítettem a padláson. Ezután még egy bútorlapra összeszereltem a rádió többi alkatrészét:

Ezt a kapcsolási rajzot követtem:

Persze az alkatrészek méretezése még kísérleti stádiumban van. Földelésnek egy kb. 30 cm hosszú rézcsövet használtam a földbe szórva, de ez kevésnek bizonyult. Megmértem multiméterrel a diódára eső feszültséget, és az mindössze 1 mV. A dióda nyitásához 200 mV kellene. A következő lépés, hogy a földelést a vízvezeték hálózathoz vagy az elektromos hálózat földeléséhez kötöm, és így is megmérem a feszültséget. Míg ez el nem éri a 200 mV-ot, addig fölösleges a fejhallgató kivitelével foglalkozni.

Elkészült a tekercs is, melyhez WC-papír gurigára 0.5 mm átmérőjű zománc szigetelésű vezetékből (motorokból, tekercsekről bontható) készítettem 150 menetet, 10 menetenként leágazásokkal. A tekercset néhol pillanatragasztóval rögzítettem, majd az egészet lakk spray-vel befújtam:

Természetesen a tekercsvégekről utólag le kell csiszolni a lakkot és a zománcot a megfelelő elektromos kontaktus érdekében.

Ezt a forgókondenzátort (változtatható kapacitású kondenzátor) egy régi rádióból bontottam, ezen két kondenzátor van egy tengelyre építve, egymás mellé:

Gondoltam a számomra legnehezebben fellelhető alkatrésszel kezdem, a germánium diódával. Feltúrtam az összes bontott panelomat itthon, hogy találjak egyet. Érdemes a régi TV-k, rádiók áramköri lapjain keresgélni. Végül egy fekete-fehér Mátra TV-ből bontott NYÁK-on leltem rá az alábbi gyöngyszemekre:

Bizony, azok az átlátszó üvegtokkal ellátott diódák. Típusuk: AA117.

A TV érintős (!) csatornaválasztó paneljén csücsültek:

Íme közelebbről a két dióda:

Gyorsan előkaptam a multiméteremet, és megmértem, hogy jók-e:

Egyik irányban vezetést kell mérnünk, mint a fenti képen látható, a másik irányba szakadást (alábbi kép).

Tökéletes mind a kettő. Az egyik ellenállása 380 Ω, a másiké 390 Ω. A kisebb ellenállásút választottam.

És íme a dióda adatlapja:

Ebből kiolvasható, hogy ennek a diódának a nyitófeszültsége 0.18 V, ami megfelel a számunkra. Vegyük észre, hogy a táblázatban szereplő diódák közül nem mindegyik megfelelő, például az első nyitófeszültsége 1.1 V!

Miután megvan a germánium diódánk, szükségünk lesz egy tekercsre, forgókondenzátorra, valamint nagy ellenállású kristály fejhallgatóra is. Ezekkel majd a következőkben foglalkozunk.

Először nézzünk szét kedvenc oldalamon, a hobbielektronika.hu fórumaiban. Íme pár hozzászólás a témában:

Vegyél 1 kiürült WC papir kemény papir gurigáját.
Arra tekerjél fel annyi menetet ami ráfér 0.1-0.5 mm átmérőjű CuZ Zománc szigetelésű rézdrótból.
Menet mellé szépen rendezetten 1 rétegben !!!
kb.: 100 120 menet fér rá ha több akkor csak jobb . 10 menetenként csapold meg.Ezel kész a tekercsed!
Kondinak használjál VT (valamikor Videoton forgónak mondták) 1000-1500 pF lemezes forgó
kondenzátort.

Ezzel már vmit tudsz kezdeni Hangolható, illesztéssel tudsz játszani a tekercs kivezetéseinek kapcsolgatásával ...stb .stb.
Jó magas és hosszú antennát használjál. No meg földelés is roppant fontos !!!

Diódának 1 germánium OA1xxx sorozatból bármit .
No meg nagy KILOOHMOS fülest !!!
Esetleg 1 tranyás erősítőt amimár tud neked kis ohmikus fülset is hajtani ...

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Azért fontos a germánium dióda, mert nyitófeszültsége nem 0.7 V, mint a szilíciumdiódának, hanem jóval alacsonyabb, 0.2 V. Mivel a detektoros rádió nem tartalmaz áramforrást, ez lényeges adat.

Először is ismerkedjünk meg a legegyszerűbb vevőkészülékkel a detektoros rádióval:

Detektoros rádió

A detektoros rádió a legegyszerűbb rádió normál AM rádióadás vételére. Jellemzője, hogy nem tartalmaz erősítő elemet, ezért gyakran hívják passzív vevőnek (az elnevezés téves, mivel a dióda aktív elem).

Felépítése

Detektoros rádió kapcsolási rajza

Van egy párhuzamos rezgőkörünk, mely áll egy tekercsből és egy változtatható értékű kondenzátorból. Ehhez csatlakozik az antenna és a földelés. A párhuzamos rezgőkör rezonanciafrekvencián nagy ohmos ellenállást képvisel. Tehát ezt a frekvenciát a detektorra és a fülhallgatóra vezeti, a többi frekvenciánál rövidzárként viselkedik, levezetve azt a földbe. Így ki tudjuk választani az általunk hallgatni kívánt adót. Pld. a Kossuth Rádió frekvenciája 540 kHz, így erre a frekvenciára kell hangolni a rezgőkörünket.

Amikor a rádióadó stúdiójában valaki a mikrofonba beszél, azt a hangfrekvenciás jelet ráültetik egy nagyfrekvenciás vivőjelre (moduláció), mivel az sokkal jobba terjed a levegőben. Ez a jel jelenik meg a rezgőkörünk sarkain, melyről le kell választanunk a hangfrekvenciás jelet (demoduláció), erre szolgál a detektor. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy egyenirányító dióda.

1. kép: hangfrekvenciás jel, 2. kép: vivő frekvencia, 3. kép: a vivő jelre ráültetett hangfrekvenciás jel, 4. kép: a leválasztott hangfrekvenciás jel

"Rókalyuk" rádió^[3]

A második világháború alatt a hadifoglyok dióda gyanánt kemencefűtő széndarabból és szögből készítettek detektort. Az amerikai katonák borotvapenge és ceruza felhasználásával készítettek demodulátor diódát. Az ilyen rádiókat hívjuk "rókalyuk" rádiónak (angolul: foxhole radio), mivel a katonák a föld alatti bunkereikben készítették el ezeket.

Rádióamatőr IARU általi definíciója

A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésére és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek.

A rádióamatőr tevékenysége

A rádióamatőr tevékenység igen sokrétű. Vannak, akik a rádióforgalmazás részét szeretik, vannak akik a sport részét és vannak akik a technikai háttere iránt érdeklődnek.

Rádióforgalmi tevékenységek

Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:

• RH-n minél távolabbi, és minél különlegesebb (másik kontinensen és/vagy ritkán lakott vagy lakatlan területeken – például tengeri szigeteken, zátonyokon telepített) rádióállomással létesített összeköttetés
• URH-n és mikrohullámon nagy (1000 km-es) távolságú összeköttetések – ehhez irányított antenna használata szükséges, és hullámterjedési okokból célszerű magas pontra kitelepülni
• URH-n és mikrohullámon speciális hullámterjedési effektusok kihasználása (rádióhullámok visszaverődése a légkör E rétegéről, a troposzféra különböző hőmérsékletű [inverziós] rétegeiről, meteorok által az atmoszférában létrehozott ionizált csatornákról, az északi fényről vagy a Holdról; rádióamatőr műholdakon keresztül lebonyolított összeköttetések, stb.)

Az utóbbi kommunikációs módok már inkább technikai jellegűek, mintsem a sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenységek. Azonban éppen ez adja az igazi izgalmát.

(ld. még:

• Nemzetközi Űrállomás személyzetével, akik szintén hívójeles rádióamatőrök (!!)
• Rádióamatőr műholdakon keresztül Föld-műhold-Föld kapcsolat
• Holdról visszapattanó rádióhullámokkal Föld-Hold-Föld kapcsolat
• Mars körül pályára álló műholddal Föld-Mars-Föld, 2007 és 2009 a lehetséges legkorábbi dátumok)

A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és a forgalmazás helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat.

Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például a www.eqsl.cc oldal.

Rádióamatőrré válás

A rádiófrekvencia, mint nemzeti erőforrás használatát kormányrendeletek szabályozzák, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőriz illetve az engedélyeket is ő bocsátja ki.

Rádióállomás üzemeltetéséhez rádióengedély, az engedélyhez sikeres vizsga kell.

Felkészülés a vizsgára

A vizsgáról a rádióamatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (különösen a mellékletei) rendelkezik.

A rádióamatőr vizsgára történő felkészüléshez az alábbi segítségek ajánlottak:

• Rádióamatőr vizsga felkészítő tanfolyam
• Rádióklubokban felkészülni
• Vizsgázott rádióamatőr segítségével készülni
• Vizsgafelkészítő könyvből tanulni
• Internetes rádióamatőr vizsgafelkészítő anyagokból készülni

Vizsga

A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész:

• műszaki alapismeretek
• biztonságtechnikai alapismeretek
• jogi alapismeretek
• rádióforgalmazási ismeretek, rövidítések ismerete

A szóbeli résznél két vizsgázónak kell két külön helyiségből szabályos rádiós forgalmazást lebonyolítania. Ennek gyakorlásához ajánlatos egy már vizsgázott, rutinos rádióamatőr segítségét igénybe venni.

Kezdő- (E), alap- (A) és HAREC (B) fokozatú valamint morze ( távíró ) vizsga létezik. Sikeres vizsga után néhány héttel a hatóság megküldi a vizsgabizonyítványt.

Sikeres vizsga után

A vizsgabizonyítvány alapján lehet kérni rádióengedélyt, amely rádióamatőr kísérletek és összeköttetések létesítésére jogosít fel. Kezdő-, CEPT Novice és CEPT fokozatú, választhatóan morzéval kiegészített engedély létezik; különböző frekvenciasávok, adóteljesítmények és üzemmódok meghatározásával.

CEPT fokozatú rádióengedéllyel külön egyéb engedély nélkül rádióállomást lehet üzemeltetni az egyezményt aláíró országokban ( szinte egész Európában ). Ilyen engedély birtokában rádiózhatnak a külföldi amatőrök Magyarországon.

Ha megérkezik az amatőr rádióengedély, akkor már csak a berendezésről kell gondoskodni. URH-ra első közelítésben egy kézi adó-vevőt a legolcsóbb vásárolni, és alumíniumból tetőantennát készíteni.

Amennyiben rövidhullámra is megvan az engedély, arra mindenképp asztali vagy „portable” adó-vevő célszerű. A régi, használt készülékek olcsóbbak; az újak jobb minőségűek, de drágábbak.

A többi az egyén érdeklődési területe szerint szokott alakulni.

Forrás: wikipedia.org

Természetesen rádióamatőr vizsga csak adókészülékhez szükséges, vevőkészüléket bárki szabadon építhet, használhat.

Üdvözlet mindenkinek! Ez a blog a rádiótechnikával, rádióamatőrködéssel fog foglalkozni, méghozzá a kezdetektől. Eldöntöttem, hogy megismerkedem a rádiótechnikával, netán rádióamatőr is leszek?! Ennek a történetnek a rögös útján vezet végig ez a blog.